Gyulafehérvár egykor az Erdélyi fejedelemség gazdag, virágzó fővárosa volt.
Kurucvilág-találkozók - Erdély, Partium, Vajdaság, Délvidék, Felvidék, Bulgária, Törökország  és Magyarország

Magyar történelmi múltat idéznek a gyulafehérvári síremlékek.

A gyulafehérvári székesegyház egykoron Erdély legfontosabb történelmi személyeinek végső nyughelyéül szolgált. Ennek a rangnak előzményei is voltak, ugyanis már a Római Birodalom által Erdély területén létrehozott Dacia provincia első központja is ennek a városnak a helyén jött létre, Apulum néven. A város fejlődése újabb lendületet Hunyadi János idején kapott, amely aztán az Erdélyi fejedelemség idején teljesedett ki.

Hunyadi a mai napig Gyulafehérvár egyik jelképének számító római katolikus székesegyház építéséhez is jelentős mértékben hozzájárult, szarkofágja jelenleg is itt látható. A város virágkorát Bethlen Gábor fejedelemsége idején élte, a kiépült fejedelmi udvar pompája az itáliai reneszánsz világát hozta el Erdélybe. A fejedelem Gyulafehérváron alapította meg 1622-ben azt a tekintélyes református kollégiumot, amelyet később a török betörések elöl Apafi Mihály Gyulafehérvárre költöztetett.

A várost a török csapatok többször is feldúlták, ezért a reneszánsz emlékekből nagyon kevés maradt meg. Erdély egyik legnagyszerűbb látnivalója a Szent Mihály-székesegyház. A háromhajós katedrálist egy XI században épült templom helyén emelték a 13. században, román stílusban. Hunyadi János újította meg a templom gótikus szentélyét. A különböző dúlások, rombolások és átalakítások következtében a síremlékek elpusztultak, más helyre kerültek. Az eredeti helyzet rekonstruálásában Kazinczy Ferenc visszaemlékezései segítenek. Az 1816. évi erdélyi utazásait színes útleírásokban megörökítő Kazinczy különösen érdeklődött az önálló Erdély története iránt. Mivel érezte, hogy kultuszhelyen jár, megpróbálta visszaadni a panteon eredeti berendezését. Leírása szerint a Rákócziak lehettek azok, akik kialakíthatták a síremlékekkel kijelölt végleges térszimbolikát.

Gyulafehérváron választották fejedelemmé Rákóczi Zsigmondot, I. Rákóczi Györgyöt, II. Rákóczi Györgyöt, I. Rákóczi Ferencet, valamint II. Rákóczi Ferencet.
A reneszánsz kort az egyedülálló műemléknek számító, 1512-ben épült Lászai-kápolna képviseli.

A székesegyház közelében lévő úgynevezett Babilon-épületben működik Erdély legnagyobb szabású történeti múzeuma. A közeli Apor-palota Bethlen Miklós erdélyi kancellár reneszánsz palotája helyén épült a 17. században. A 18 században Savoyai Jenő tervei alapján épített, klasszikus csillag alakú városvédő fal nagy része ma is épen áll. Keleti oldalát két kapu, az Alsó és Felső Károly-kapu díszíti, melyeket III. Károly törökök felett aratott győzelmének emlékére állítottak.

Látnivalók:
·  Gyulafehérvári vár
·  Gyulafehérvári érseki székesegyház
·  Batthyaneum könyvtár
·  Károly-kapu
·  Ortodox székesegyház